Szélenergia:

A világ összes országában nő a szélenergia iránti kereslet. A különböző kormányok vissza akarják szorítani a szennyezőanyag-kibocsátást, és az ezzel járó globális felmelegedést. Az egyes országok környezetpolitikája egyre nagyobb figyelmet fordít a megújuló energiaforrások használatára. Egyértelművé vált, hogy ki kell használnunk ezeket az energiafajtákat. A szélenergia alkalmazásában elért eredmények már most figyelemre méltóak. Például, a káros anyagok a városok felett lényegesen csökkennek.

A szél és annak eredete:

A szél, a levegő földfelszínhez viszonyított mozgása. A légkörben kialakuló nyomáskülönbségek hatására jön létre. Keletkezésének oka, hogy bolygónk forgása miatt a Nap hője egyenetlenül oszlik szét a Földön. Az egyenlítő környéke több energiát kap, mint a pólusok illetve a szárazföldek gyorsabban melegszenek/hűlnek, mint tengerek és óceánok. A hőmérsékletkülönbségek miatt a melegebb levegőrétegek a hidegebbek felé nyomulnak, míg a már meglévő meleg levegő helyébe betör a hideg levegő.

A szélenergia:

A szélenergia a szél munkavégző képessége. A napsugárzás energiájának 1-3 százaléka szélenergiává alakul át a Földön. Ez a mennyiség 50-100-szor akkora, mint amit a Föld összes növénye alakít át a fotoszintéziskor. A szélenergia legnagyobb része a nagy magasságokban van, ahol a szélsebesség túllépheti a 160 km/h-t. Ezekben a légköri viszonyokban a szélenergia egyszerűen szétoszlik a légkörben, eltűnik. De ez egészen más a helyzet az alacsonyabb területeken, ahol ez az energia megmarad, így felhasználhatóvá válik.

Mi az előnye a szélerőműveknek?

A szélerőművek az egyik legtisztább, legveszélytelenebb létesítmények, amelyek a szél energiáját használják közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására. Nem hoznak létre semmilyen veszélyes hulladékot, és szinte nulla az esélye, hogy valamilyen katasztrófát okozzanak. Nagyon takarékos megoldás, mert az erőmű felépítésének költségei egy-két éven belül megtérülnek, és gyorsan üzembe lehet helyezni őket.

A szélerőmű telepítése:

Nehéz feladat egy szélgenerátor helyének és típusának kiválasztása, mert a meteorológiai állomások átlagadatai alkalmasak ugyan az általános tendenciák meghatározására, de nem lehet segítségükkel az adott berendezést megtervezni.
A szél időben változó intenzitású energiaforrás, ezért nagy jelentősége van a helyszínen végzendő szélméréseknek és a kapott eredmények megfelelő kiértékelésének. Azt gondolhatjuk, hogy a szélerőmű felépítését megelőző mérések általában a szél irányára és erősségére irányulnak.

A szelek mozgását azonban egy sor egyéb tényező is komplikálja:
-az évszakok, illetve a nappalok és éjszakák váltakozása
-domborzati viszonyok
-tereptárgyak
-nedvességtartalom

A mérések alapján felvett, időben változó szélenergia áramok pontos leírásához, elemzéséhez statisztikai módszerek szükségesek. Az így kapott eredmények már kellő információval szolgálnak a berendezések üzemeltetéséhez is.

Szélerőművek az Európai Unióban:

A szélenergia termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a. A világ majdnem minden országában vagy a megtermelt energiát, vagy a beruházást, azaz a berendezés létesítését államilag támogatják.
Az Európai Unió tagállami a rohamos növekvő szélenergia teljesítmények mellett is további erőfeszítéseket tesznek mind a népszerűsítésre, mind a finanszírozás könnyítésére. A szélenergia-termelést világviszonylatban Németország vezeti, de az alkalmazásban Dánia áll az élen. A robbanómotor megjelenéséig alig-alig voltak szélmalmok Dániában, de annak megjelenése után robbanásszerűen megnőtt az egy személyre eső szélenergia-termelés.

Szélerőművek Magyarországon:

Általában elmondható, hogy a volt keleti blokk tagjai jelentős elmaradásban vannak a szélenergia hasznosítás terén, de dinamikus növekedés várható. Szlovéniában a 2006-os év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek. Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Csehországban 50, Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon. A régió országai közül azonban Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot.
A gazdasági megfontolások azt mutatják, hogy a szelet elsősorban azokon a vidékeken érdemes kiaknázni, ahol a szélsebesség évi átlaga meghaladja a 4-5 m/s értéket. Ez többnyire csak tengerparti helyeken van így, mert a szárazföld belseje felé haladva a belső súrlódás erősen csökkenti a szél sebességét. Így Magyarország viszonylag szélcsendes zugnak számít, még ha ezt egy-egy tomboló helyi vihar cáfolja is. Budapesten az átlagos szélsebesség 1,8 m/s és még Mosonmagyaróváron, hazánk legszelesebb csücskén sem haladja meg az 5 m/s értéket. Nyíregyházán van 4-5 m/s, sőt ennél nagyobb szélsebesség is, de nem tart annyi ideig, hogy ezt tartósan ki lehessen használni.

A 6 legfontosabb szélerőmű Magyarországon az inotai, a kulcsi, illetve 4 erőmű Mosonmagyaróváron. Magyarország a 32. a világ nemzetei között a szélenergiát előállító országok ranglistáján.

Érdekesség:

A „Castle House” egy 43 emeletes lakótorony London déli részén. 147 m magas, a tetején 3 db, 9 m átmérőjű szélturbina van. Az épület 2009-re készül el. A teljes épület energiaszükségletét a 3 szélturbina fogja ellátni.