Nyelv:   EN   eng   FR   fran   IT   it   HU   hun

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Vízenergia:

Vízerőmű:
A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként azokat a tárgyakat és berendezéseket tartalmazza, amelyek az áram előállítására szükségesek a vízből.

Története:

A víz a Földön körülbelül 4 milliárd éve van jelen. A Föld a naprendszerben lévő elhelyezkedése révén a víz mind a három formában megtalálható bolygónkon (víz, jég, gőz). A víz jelenléte nélkül lehetetlen lett volna az élet kialakulása, amely számítások szerint 3,5 milliárd éve lehetett.
A víz a legrégebbi erőforrásunk. Régen Kínában, Egyiptomban és Mezopotámiában a vízkerekeket használták öntözésre és ivóvízellátásra. A római-időszakban a vízimalmok jelentek meg: úszó malmok, amiket gabonaőrlésre használtak, csakúgy mint szárazföldi társaikat. Felhasználták a vízkerekeket még a kovácsoknál a vas melegítésére, fújtatására, a fűrészmalmoknál pedig faanyag darabolására. A bányákban is használták, a felgyülemlett víz kiszivattyúzására. Aztán megjelentek a gőzgépek, később pedig a különböző vízturbinák. Az utóbbiak a nagy esésű vizet (vízesések) is hasznosították, és a generátor megjelenésével árammá alakították az ebből adódó mozgási energiát.

A Földön lévő összes víz tömegét 1,4 milliárd km3-re becsülik. El sem hisszük, de ez a hatalmas víztömeg egy 9 napig tartó körforgásban vesz részt. Ezt a körforgást a Nap segíti elő, mely sugárzásának 23 %-a a víz párolgására fordítódik. Így talán el se tudjuk képzelni, milyen lenne időjárásunk felhők nélkül.

A víz pusztító, de egyben építő munkát is végez. A folyók csaknem 3000 millió tonna hordalékot juttatnak a tengerekbe. Ennek köszönhető, hogy a szárazföldek magassága 100 ezer év alatt mindössze 1 métert csökkennek. De nemcsak pusztítanak ezek a folyók. Tavakat töltenek fel, különböző deltákat hoznak létre a tengerekbe. A vízenergiának mintegy 99 %-a a párolgás-lecsapódás körforgására használódik fel, így számunkra szinte kihasználhatatlan.

Elméleti háttere:

A kezdetekben a vízenergiát csak korlátozottan tudták felhasználni, mivel az csak helyben volt lehetséges. De az első vízturbina feltalálásával hatalmas lendületet vett a vízenergia-hasznosítás. A turbina víz energiájának 80 %-át alakította át mechanikai energiává. Így a villamosáram-generálás esélye is felvetődött. A vízturbina futótűzként terjedt el. Közben a technika fejlődésével egyre jobb, egyre különbözőbb, egyre több energiát termelő turbinák jelentek meg.

Mi is az a turbina?

Vízturbina minden olyan erőgép, amely a folyadék munkavégző képességét járókerék forgatásával mechanikai munkává alakítja.

Mai turbinafajták:

Reakciós turbinák: Francis, Kaplan, Bulb, Propeller, vízkerék, Szivattyú-turbina
Impulzus turbinák: Pelton, Bánki

Felhasználási lehetőségek:

Egy vízerőmű tervezése előtt ki kell dolgozni, hogy milyen teljesítményű erőművet kell az adott folyóvízhez felépíteni. Az erőmű típusát az is meghatározza, hogy mekkora esésű, mekkora erejű folyóról beszélünk, mekkora a folyó vízszintje, illetve, hogy a folyó vízjárása ingadozó-e vagy nem. A korszerűbb erőműveknél figyelembe kell venni, hogy a folyó milyen időszakokban jegesedik el.

A legnagyobb vízenergia felhasználók a világon Olaszország, Svájc, Svédország, Norvégia, és Finnország. Majd az utóbbi évtizedekben Oroszországban, Németországban, az USA-ban és Dél-Amerikában, Brazíliában, valamint Afrikában is létesítettek hatalmas erőműveket. A világ legnagyobb vízienergia-készletével Afrika rendelkezik, itt is elsősorban a Kongó áll első helyen.

Az erőművek környezeti hatásai:

Sajnos a vízierőművek ökológiai hatásai rendkívül negatívak hosszú távon. Ha nem megfelelő az erőmű kiépítése, a halak nem tudják lerakni ikráikat, így a ritka fajok is veszélybe kerülhetnek. A vízfelszínen lévő növények a lelassult folyóáram miatt túlságosan elszaporodhatnak, ezzel akadályozva a víz, az üledék és a tápanyagok áramlását. A part mellett élő földművesek földjei humuszhiányban lehetnek. A beáramló üledékanyagok sok állat számára táplálékul szolgálnak, így sok tengeri állatfaj távolabb kényszerül élni a szaporodási helyétől.

Magyarországi energiahasznosítás:

Magyarországon sajnos rendkívül alacsony a folyóink esése – az egyik legalacsonyabb a világon. Például a Tiszának 1 km-en csak 2-3 cm az esése. Ilyen feltételek mellett vizeink kihasználásra nem sok esélyünk van. Az első világháború után sok erőművet megterveztek, bár nem tudták őket kivitelezni. A Tisza kihasználási lehetőségei elég korlátozottak. A vízenergia hasznosításának megoszlása Magyarországon a következő: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, Egyéb 4%.

Főbb vízierőműveink:

Ikervári Vízerőmű, Körmendi Vízerőmű, Csörötneki Vízerőmű, Alsószölnöki Vízerőmű, Kesznyéteni Vízerőmű, Felsődobszai vízerőmű, Gibárti Vízerőmű.
Ezek az erőművek mind rekonstrukcióra szorulnak, mivel technológiájuk elavult, felújíttatásukkal növelni lehetne teljesítményüket

logo_com

kallaylogo

logo_it