Biomassza energia:

Fogalma:
a biomassza biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, a szárazföldön és vízben egyaránt megtalálható élő és nemrég elhalt szervezetek testtömege; a biotechnológiai iparok termékei; és a transzformálók összes biológiai eredetű termékei, hulladékai, melléktermékei.

Az ember testtömegét nem vonjuk bele a biomassza fogalmába. A növényi biomasszát fitomasszának, az állatit zoomasszának nevezzük. A biomassza lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos.
Az elsődleges a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza pedig a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai.

A biomassza hasznosításának fő iránya az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. Az energetikai hasznosítás jelentős módjai az eltüzelés, brikettálás, pirolizálás, gázosítás és a biogáz előállítás.

Történelme:

Napjainkig a tüzelőanyagok történelme a biotüzelőanyagok történelme volt. A 17. századig a biomassza volt az egyetlen hőforrás a Naptól és a széntől eltekintve. A világításhoz állati és növényi olajokat, valamint faggyú gyertyákat égettek. A legrégebbi bioenergia az igavonó állatok erejéből származott, amelyet még ma is használnak energiaforrásként. Az ipari forradalom elején a szén felváltotta a fát, mert a gépek használatához sokkal jobb üzemanyagként szolgált mint a fa. A szénből származó energia hasznosítása széleskörű technológiai változást eredményezett. A szegénység és a fa növekvő ára késztette a szén előtérbe kerülését.

Felhasználási lehetőségei:

A biomasszát felhasználhatjuk közvetlenül és közvetve is. Közvetlenül csak tüzeléssel, közvetve pedig kémiai átalakítás után (cseppfolyósítás, elgázosítás), folyékony üzemanyagként vagy éghető gázként, alkohollá erjesztve üzemanyagként, növényi olajok észterezésével biodízelként és anaerob fermentálás után biogázként.

A biomassza felhasználása Magyarországon:

A biomassza felhasználására Magyarországon az agrártermelési ágazatok keretén belül van lehetőség. A megújuló növényi biomassza mennyisége szárazanyagban kifejezve 55-58 millió tonna. Energetikai célra 6-8 millió tonna szerves anyag lenne hasznosítható. Ahhoz, hogy a hasznosítás nagyobb arányú és hatékonyságú legyen, megfelelő ökológiai, gazdasági és műszaki feltételeknek kell megfelelniük. A szilárd halmazállapotú biomasszát talajerő visszapótlásra, az állattartásban, az iparban és energiatermelésre lehet felhasználni. A mező- és erdőgazdaság évente sok mellékterméket produkál, de ezeknek sajnos 10%-át sem használjuk fel tüzelési, vagy energiatermelési célra. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb, talajerő visszapótlásra pedig a kukorica- és napraforgószár. Az energetikai célú növénytermesztés irányulhat alternatív motorhajtóanyag-termelésre (alkohol, repce-metil-észter stb.), tüzelőanyag előállításra (biobrikett, energiaerdő, repceolaj).
A biotüzelőanyagok elégetése általában előkészítést igényelnek: darabolás (aprítás, őrlés, szecskázás), tömörítés (bálázás, pogácsázás, pelletálás). A brikett és pellet fűtőértékei a hazai barnaszenekének felel meg, de azoknál tisztább, jelentősen kisebb a hamutartalma, amit talajerő visszapótlásra lehet használni és a kéntartalma is jóval kevesebb mint a széné.

A biomassza energetikai célú felhasználásával csökken a kén-dioxid és a korom kibocsátás. Viszont nagyobb a nitrogén-oxid kibocsátás és sajnos nincs rá állami támogatás.
A folyékony halmazállapotú biomasszát, amely hazánkban a repceolaj lenne, üzemanyagként, kenő- és hidraulikaolajként, valamint tüzelőolajként lehetne felhasználni. A növényi olajok üzemanyagként való felhasználásának azonban megvannak a hátrányai is, például nagyobb a lobbanáspontjuk, rossz a porlaszthatóságuk, és hajlamosak a kokszosodásra. Ezeken a tulajdonságokon kémiai úton lehet javítani úgy, hogy a repceolaj zsírsavait metanollal átészterezik és így repce-metil-észtert nyernek.

A biogázt termikusan, komplexen és mechanikusan is fel lehet használni. Termikusan gázmelegítőknél és gázégőknél, mechanikusan pedig gázmotoroknál és gázturbináknál. Ahhoz, hogy hazánkban is elterjedjen a növények energetikai célokra való termesztése, meg kell teremteni a törvénykezési szabályozásokat és a pénzügyi feltételeket, amelyek segítenék a gazdálkodókat, akik ezzel foglalkoznak